A 2. a osztálynak kivételes élményben volt része november 15-én, mert a Pályaválasztási napon ellátogathattunk a Szegedi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságra.
Az előre egyeztetett programra a tűzoltók nagyon felkészülten várták a gyerekeket.
Az első kérdés az volt:
-Ki szeretne tűzoltó lenni?
Erre csak néhányan, félve jelentkeztek, a tanulók megszeppenve gondoltak arra, hogy mennyire nehéz és veszélyes hivatás ez.
A foglalkozás során megismerkedhettünk az épülettel, a felszerelésekkel, megnézhettük az irányító központot, meséltek az ott dolgozók a napi beosztásukról, munkájukról, arról, hogy mit csinálnak akkor, amikor nincs riasztás. Figyelhettük a rúdon való lecsúszást, hogy az emeletről gyorsabban leérjenek a kocsikhoz. A gyerekek beülhettek az egyik nagy piros autóba, aki a parancsnok kérdésére jól válaszolt, az még a vezető fülkét is kipróbálhatta. Átismételtük a tűzoltók segítségével, mikor és hogyan kell őket hívni, mit kell mondani, hogyan kell cselekedni, ha baj van.
Az egyik maradandó élményünk a próbariasztás volt, amit a gyerekek rémülten figyeltek. Meglepődve tapasztaltuk, hogy egy kellemes zene szólalt meg, amit az egész épületben hallani lehetett, közben az irányító nyugodt hangon sorolta a tennivalókat, a riasztás fokozatát, a történteket. Kapkodásnak, nagy zajnak nyoma sem volt, mindenki másodpercre pontosan tudta a dolgát, csendben, nyugodtan, de gyorsan cselekedett. Ugyanezt tapasztalhattuk akkor is, amikor egy éles riasztás futott be az ottlétünk ideje alatt.
A gyerekek meglepődve kérdezgették:
-Vége a riasztásnak?
A látogatás elérte célját, hiszen amellett, hogy osztályunk tanulói biztonságosan tudnak majd cselekedni, ha veszélybe kerülnek, búcsúzáskor az újra feltett, első kérdésre már nagyon sokan, bátran jelentkeztek, hogy kedvet kaptak ehhez a foglalkozáshoz.
Dobó Imréné osztályfőnök
Szeged, 2024. november 15.
